Módszertani sajátosságok

Epochális oktatás

A Waldorf iskolákban a közismereti tárgyak oktatása epochális, ciklikus rendszerben történik. Ez azt jelenti, hogy három-négy héten keresztül a tanítás első két órájában, az ún. főoktatás keretén belül folyamatosan ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak. Így lehetőség nyílik a tantárgyban való alapos elmélyülésre, valamint a gyerekek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételére. Az epochák sorrendjének tudatos megválasztásával a tanító törekedhet az emlékezés-felejtés helyes ritmusának kialakítására.

Főoktatás

A főoktatás ritmusa, belső rendje és különböző tevékenységi formái elsősorban arra irányulnak, hogy a gyerekek saját maguk fedezzék fel a különböző ismereteket, ne pedig „készen”, kívülről kapják azokat.
A főoktatás általában három részre tagolódik. Az első a ritmikus rész, melynek során a napkezdő rítusok és beszélgetés után különböző mozgások, ritmusok, versek, dalok és hangszerek segítségével a gyerekek többirányú fejlesztése zajlik. Ezek a ritmikus játékok és beszélgetések segítenek az egymásra figyelés képességeinek kialakításában is. A ritmikus rész ideje alatt a gyerekek lélekben is „megérkeznek az iskolába” és felkészülnek a koncentráltabb tanulásra. A második részben történik a hétköznapi értelemben vett tanulás, a füzetmunka: ismétlés, gyakorlás,  új ismeretanyag, epochafüzetek készítése (ld. később). A főoktatást egy életkornak megfelelő mese, vagy történet zárja le (harmadik rész).

Tankönyvek

A Waldorf iskolákban hagyományosan és alapvetően nem használnak nyomtatott tankönyveket. A diákok 12 évig maguk készítik saját „tankönyvüket” az osztálytanító, majd az epochaadó szaktanárok vezetésével. Ennek fizikai formája alsóbb évfolyamokon a nagyalakú, sima, viszonylag vastag lapú „epocha füzet”, felsőbb évfolyamokon esetleg valamilyen módszerrel később „bekötött” különálló lapok.
Nincs előre megadott, „kőbe vésett” „tudásanyag”; a könyv tartalmát a tanár maga alkotja meg a gyerekek életkora, igényei és a saját kutatásai, illetve az osztállyal közös munkája alapján. Így ez egy élőbb szöveg lesz, mint a hagyományos tankönyveké. Az, hogy a gyerekek jó minőségű rajzokat, ábrákat készítenek, elmélyíti bennük az adott témát és fejleszti művészi kifejező készségüket.
Felsőbb osztályokban elfordul a hagyományos tankönyvek használata is. 

Házi feladat

A Waldorf iskolában – különösen az alsóbb évfolyamokon - hagyományosan nincs, vagy kevesebb és másmilyen házi feladat van, mint más iskolákban. A gyermeknek – ahogy a felnőttnek is – szüksége van arra, hogy a munka és a pihenés időszakai kiszámítható módon, napi, heti, évi ritmusban, viszonylagos állandóságban váltsák egymást. A délelőtti, iskolában, intenzív munkával töltött idő után a délután alapvetően a pihenés, ellazulás, a délelőtt átéltek lelki feldolgozásának időszaka kell legyen. Ez életkortól függően alvást, játékot, olvasást, házimunkát, barátokkal való találkozást stb. jelent. A másik fő szempont, az, hogy a pihenéssel töltött délután és az egészséges, jó alvás során a délelőtt megszerzett ismeretek, tapasztalatok „fel- illetve átdolgozódnak” a gyerekekben, és másnapra már más minőségben, „sajátunkká válva” tudják felidézni azokat a tanítójuk segítségével. A következő napi főoktatás erre az új minőségű tudásra épülhet rá.
A felsőbb osztályokban már egyre nagyobb szükségét érezzük a házi feladatoknak. Tanárnak és szülőnek – már a gyerekek bevonásával – a lehető legjobb döntést kell meghozni az házi feladatokkal kapcsolatban.

Számonkérés 

Számonkérés (felelés, dolgozat stb.) az alsóbb évfolyamokon - hagyományos értelemben véve – nincsen. Aki nem készíti el a feladatát, annak következő alkalomra be kell pótolnia. 
A középtagozattól egyre több önálló feladatot kapnak a gyerekek (például: kutatómunka, kiselőadás, füzetmunka, tanulnivaló). A különböző tantárgyakból tudáspróbák, kiselőadások alkalmával mutatják be megszerzett tudásukat, képességeiket. 

Értékelés

A Waldorf-pedagógia az értékelést a gyermek megismerésének és megértésének eszközeként fogja fel. Minél pontosabbak és átfogóbbak a tanár megfigyelései, annál mélyebben képes megérteni a gyermeket. A gyermeknek ez az alaposabb megértése elősegíti a gyermek pozitív fejlődését. Ideális körülmények között az értékelésnek az lehet a legfőbb eredménye, hogy a gyermek használható segítséget kap, és új fejlődési lehetőségek tárulnak fel számára. Az értékelés átalakulásokat eredményezhet a tanításban és a tanulásban egyaránt.

Az értékelésnek két szintje van: az egyik a tanár folyamatos megfigyeléseiből alakul ki, a másik pedig a formális visszajelzésekből. A tanár által folyamatosan végzett megfigyelések kiterjednek a gyermek napi iskolai tevékenységére, munkájára, szociális kapcsolataira, órai jelenlétére, otthoni feladatainak elvégzésére, a vele kapcsolatos szokatlan jelenségekre – atipikus magatartás, otthoni vagy szociális krízisek, betegségek. 
Az általános jellemzés mellett a gyermekek sok elvégzett munkájukhoz értékelést kapnak. Ez a visszajelzés az első iskolai években még szóbeli formában történik, a középtagozattól (5. osztálytól) kezdve viszont megjelennek az írásbeli értékelések különböző formái: például néhány soros írásbeli visszajelzés az adott munkáról, pontszámokkal vagy százalékban megadott értékelés. 

Az osztálytanító évközi megfigyeléseiből származó jegyzeteket a szaktanárok kiegészítik a gyermek szakórákon nyújtott teljesítményével. Az év során összegyűlt észrevételeket az osztálytanító és a szaktanárok összegzik a gyermek év végi bizonyítványában. Ez 1-12. osztályig szöveges bizonyítvány, melyet alsóbb évfolyamokon kizárólag a szülők, később a gyerekek, fiatalok számára is írnak a tanárok. A gyerekek 1-8. évfolyamon az osztálytanítótól egy olyan bizonyítványverset kapnak, melyben képszerűen, a verselés eszközeivel megjelennek az adott tanévben tapasztalt jellemzőik és a lehetséges fejlődési irányok. Ezt a verset a következő tanévben minden diák hetente egyszer elmondja az osztály előtt lehetőség szerint a hét azon napján, amelyiken született.

                                                                     Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány                                                                                                               
Székhely: 2083 Solymár, Bocskai u. 23. Telefonszám: 06-26-360-306 E-mail cím: gazdalkodas@feszekiskola.hu
Közhasznúsági fokozata: kiemelten közhasznú alapítvány Adószám: 18665415-1-13

Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
Székhely: 2083 Solymár, József Attila utca 26. Telefonszám: 06-26-360-306 E-mail cím: iskolatitkar@feszekiskola.hu

OM azonosító: 101641