Sajátos tantárgyak

Helyi tantervünket a Waldorf-kerettanterv és saját iskolai gyakorlatunk alapján alakítottuk ki. Sajátos tantárgyaink:

Két idegen nyelv első osztálytól

Iskolánkban két idegen nyelvet tanítunk első osztálytól: angolt és németet heti 2 órában, hatodik, vagy hetedik osztálytól az órarend adta lehetőségek szerint heti 2 vagy 3 órában, létszámtól függően csoportbontásban, illetve epochálisan.
Az idegen nyelv oktatásának célja, hogy a diákok pozitívan forduljanak a más kultúrájú és nyelvű népekhez, valamint hogy segítse az emberi megértést, hogy empátiát alakítson ki mások szemlélete és világlátása iránt. Az idegen nyelvek tanulása új perspektívát kínál az egyén számára saját nyelvéhez, kultúrájához, szemléletéhez, mentalitásához, ily módon segítve a diákot, hogy a világot árnyaltabban láthassa.
Ennek megfelelően az idegen nyelv oktatásának célja összetett:

  • praktikus, hasznos célként törekszik arra, hogy a tanuló hallás és olvasás útján egy másik nyelvet megértsen, és hogy folyékonyan fejezze ki magát az adott idegen nyelven szóban és írásban egyaránt;
  • célja bemutatni a diákoknak az adott nyelven beszélő népek karakterét, szokásait, kultúráját, földrajzát, történelmét;
  • az idegen nyelv tanításának harmadik, pedagógiai célja, hogy segítse a gyermek általános fejlődését a tantárgy saját eszközeivel, és hogy betekintést nyújtson a világ árnyalt szemlélési módjaiba, ezzel tágítva perspektíváját.

Az órák alapelv szerint az idegen nyelven folynak, ez szükség esetén kiegészül anyanyelvi magyarázatokkal.
Felső tagozaton a nyelvoktatás kiemelt programokkal (speciális csoportbontások, külföldi nyelvi gyakorlat stb.) támogatja egy vagy két nyelvvizsga megszerzését, ill. előrehozott érettségi vizsgák letételét.

Oldal tetejére ugrás >>>

 

Kertművelés

A kertművelés a 3-4-5. osztályban integrálva, a 6-8. osztályban heti 2 órában (dupla óra), csoportbontásban történik. Lehetőség szerint nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjaink a gyakorlatban is megismerkedhessenek a biodinamikus mezőgazdálkodással.

A németországi első Waldorf-iskolák több, mint nyolc évtizeddel ezelőtt történt alapítása óta szerepel a Waldorf-tantervekben a kertművelés tantárgy. A tantárgy a tantermi foglalkozások mellett döntően egy biodinamikus művelésű kertben, vagy kertészetben, míg a gyakorlatok egy teljeskörűen gazdálkodó növénytermesztő-állattartó, de az oktatás feltételeit is megteremtő biodinamikus gazdaságban zajlanak.

Iskolánk kiemelt jelentőséget tulajdonít a gyerekek földdel, földműveléssel, állattenyésztéssel való találkozásának. A solymári szűkös körülmények között is mindig van művelendő kertje a középtagozatosoknak, harmadik, hetedik és kilencedik évfolyamon pedig tantervbe építve vesznek részt az életkornak megfelelő mezőgazdasági gyakorlatokon. 

A kertművelés oktatásának súlypontjai:

  • környezeti nevelés;
  • gyakorlati tevékenység életszerű oktatása, ami jól kiegészíti az elméleti tárgyak oktatását;
  • megteremti az élő és élettelen természeti környezettel való közvetlen találkozás helyszínét;
  • lehetőséget biztosít az alkotó tevékenység és az ápoló felelősség gyakorlásához;
  • észlelési gyakorlat a mostanság egyre terjedő, közvetlen természeti élmények hiányának     kiegyenlítésére;
  • az általános ismeretek fejlesztése a kertművelésről, mezőgazdálkodásról valamint az élelmiszerek származásáról;
  • a biodinamikus kert- és mezőgazdálkodás alapjai;
  • szociális motívum - az együttesen végzett munka révén az iskolakert (hasonlóan egy szociális alapokon szerveződött közösség, így a mezőgazdasági üzemhez!) a szociális élet gyakorlótereként is megjelenik;
  • motiváció fejlesztése a más tantárgyakkal való kapcsolatok révén (biológia, történelem, matematika).

A Waldorf-iskolákban rendszeres a 9. osztályosok részére szervezett mezőgazdasági gyakorlat. Ez a solymári iskolában – talán a pedagógusi és a szülői kör szakmai elkötelezettsége miatt is - több éven keresztül 2 hetes külföldi biodinamikus üzemi gyakorlatként valósult meg.
A solymári 9. osztályosok mezőgazdasági gyakorlatai az elmúlt 2-3 évben már a Biodinamikus Mezőgazdálkodásért Alapítvány legéndi gazdaságában zajlottak. Az alsóbb évfolyamok állattan vagy a gabona epochához csatlakozó 1-3 napos „terep-foglakozásai” is Legénden, vagy Palotáson voltak.

Oldal tetejére ugrás >>>

 

Mindennapos komplex mozgás és testnevelés

1-8 évfolyamokon a mindennapi főoktatás ritmikus részében a testmozgás, a ritmikus gyakorlatok tudatosan alkalmazott eszközei pedagógiánknak. A főoktatás után tartott hosszú szünetek egyik célja szintén a megfelelő mozgásidő biztosítása. Az euritmai mozgásművészeti tantárgy tizenkét évfolyamon keresztül egyedi része a Waldorf-tantervnek. A Waldorf pedagógia sajátos testnevelési módszere, a Bothmer-gimnasztika pedig a különböző életkorok sajátosságaira felépített tudatos rendszerével szintén a mozgás elsőrendűségének elfogadásán és ismeretén alapszik. A mindennapos testmozgásról elmondhatjuk, hogy nem csupán céljaink, hanem pedagógiai eszközeink közé tartozott: mindig is gyakorlata volt pedagógiánknak.
Oldal tetejére ugrás >>>

 

Szabad vallás

A szabad keresztény vallásoktatást az első Waldorf-iskolában azoknak a szülőknek a kérésére vezették be, akik nem tartoztak egyik felekezethez sem, de szerették volna, ha gyermekük vallásoktatásban részesül. Ennek megfelelően a vallástanárok óráikat a tanulók fejlődési szakaszainak figyelembe vételével tartják.

A Waldorf pedagógia tiszteletben tartja a gyermek spontán vallásosságát, amivel a kisgyermek viszonyul a világhoz, a lét gyökereihez, illetve a vallásos tulajdonságokat. Úgy gondoljuk, mindenkiben él egy szikra, amit őrizni kell, hiszen a vallás az "érzés birodalmában" él. A szellemi dolgok irányában megnyilvánuló érzés az, amit a tanárok ápolni kívánnak, nem pedig a bennük való hit.
A szabad vallásoktatás épít a gyermek magával hozott vallási erényeire; nem a vallási tartalmakra helyezi a hangsúlyt a tanításban, hanem az érzés és az akarat nevelésére. Olyan módon tálalja a vallási történeteket, hogy azok a gyermekek korának megfeleljenek, szépérzéküket, igazságérzetüket kielégítsék és továbbsegítsék igényeiket a jóra való törekvésben. Segíti a gyermek belső erősödését abban a folyamatban, ahogy készül helyét elfoglalni a világban.

Az 1-4. osztályban az oktatás a létezés elvére épül, mivel a gyermek ebben az időben egynek érzi magát a világgal. A gyermekek vallásoktatásában a Természetet úgy tekintik, mint az Atyaisten teremtő világának kinyilatkoztatását. Ennél fogva az oktatás a gyermeknek a természethez kötődő szoros kapcsolata köré épül. Az elmesélt történetek hatásossága az oktatónak e történetekhez, a természet világához és az erkölcshöz fűződő kapcsolatától függ; az érzés az, ami számít.
Az 5-8. osztályban az oktatás a valamivé válás elvére épül, mivel a gyermek már úgy érzi, hogy jobban elkülönül az őt körülvevő világtól, mindinkább tudatosodik benne, hogy ő egy külön személyiség. Az oktatók megkísérlik felkészíteni a gyermekeket arra, hogy megérezzék Krisztusnak a földön való megjelenésének jelentőségét, érezzék az Istent, a Fiút, és mindezt anélkül, hogy hideg fogalmakat közölnének velük. Történeteket mesélnek az Evangéliumokból, hogy élethű képet adjanak Krisztusról; regényekből és életrajzokból is elmondanak történeteket, hogy az élet még szélesebb területeiről hozzanak példázatokat.
A 9-12. osztályban az oktatás a megértés elvére épül, kihasználva a tanulók fokozódó gondolkodási képességét. Az egyes évek közötti különbség egyértelműen felismerhető, és így a minden korosztály számára megfelelő oktatás révén az érzések és az akarat teljes mértékben összekapcsolódnak, ami lehetővé teszi a szellemi felébredést.

A szabad vallás tanítása ahhoz is segítséget nyújt a fejlődő személyiségnek, hogy orientálódni tudjon Európa kultúrtörténetében. Vallásosságra tulajdonképpen nem kell nevelni, mert ez az emberben él. A szabad vallás nem akar új vallássá válni, bármely felekezethez tartozás alapja lehet, ugyanakkor nem kötelez felekezethez tartozásra. Megpróbálja a vallásosság természetes igazságát újra felfedezni és ápolni.

                                                                     Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány                                                                                                               
Székhely: 2083 Solymár, Bocskai u. 23. Telefonszám: 06-26-360-306 E-mail cím: gazdalkodas@feszekiskola.hu
Közhasznúsági fokozata: kiemelten közhasznú alapítvány Adószám: 18665415-1-13

Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
Székhely: 2083 Solymár, József Attila utca 26. Telefonszám: 06-26-360-306 E-mail cím: iskolatitkar@feszekiskola.hu

OM azonosító: 101641